A fogyókúrázás pszihológiája

A fogyókúrázók, diétázók rendszerint szabályok szerint élnek. Tudják, hogy mik a "tiltott" és az "engedélyezett" táplálékok. Például egy amerikai tanulmányban a diétázóknak 2 darab almát (100 kcal) vagy két szelet csokoládét (100 kcal) adtak. Azt vették észre, hogy azok, aki csokoládét ettek, megszakították diétájukat. Azok, akik almát ették, folytatták.

A Torontoi Egyetemen a diétázóknak és nem diétázóknak adtak magas kalóriatartalmú turmixot, ami szabadon választható jégkrém követett. (Herman és Polivy, 1991).

A fogyókúrázók több jégkrémet ettek, mint a nem fogyókúrázók. Ez egy jellegzetességnek köszönhető, amit ellentétes szabályozásnak nevezünk. A fogyókúrázók szabályozórendszere felborult, nem voltak képesek észrevenni és kompenzálni a tápanyagfelvételüket.

Dr. Barbara Rolls és kolégái (Penn State University, Rolls és Shide, 1992) azt demonstrálták, hogy azok, akik aggódnak a súlyuk miatt, nem rendelkeznek a belső kalóriaszabályozással, míg akik nem aggódnak, azok igen. Amikor ebéd előtt fél órával joghurtot adunk az embereknek, azok, akik aggódnak a súlyuk miatt, többet fognak enni ebédre, mint azok, akik kiegyensúlyzottak. Úgy tűnik, hogy az ilyen fogyókúrázóknak rossz az étvágykontrolljuk, és képtelnek kompenzálni a táplálékbevitelüket.